Gyakori kérdések a füstcsövekről

K: Kell-e tisztítónyílás a füstcsőre?
V: A tüzelőberendezést és a kéményt összekötő füstcsöveken valahol legalább egy tisztítónyílásnak kell lennie. Ha nincs könyök, akkor ez egyenes szakaszon is lehet. Ezen kívül minden 45°-nál nagyobb irányváltozásnál, valamint 2 méterenként tisztítónyílást kell elhelyezni.

K: Kell-e rögzíteni a füstcsöveket a falhoz?
V: Igen. Az összekötő elem egyenes szakaszát falhoz vagy egyéb tartószerkezethez legalább egy bilinccsel rögzíteni kell. Ha az összekötő elem hossza meghaladja a 1,50 m-t, akkor minden további méterenként egy újabb rögzítőbilincset kell alkalmazni.

K: Milyen messze legyen a füstcső az éghető anyagoktól?
V: Nagyon fontos, hogy kizárólag teljesítménynyilatkozattal rendelkező füstcsövet szabad beépíteni. Ez garantálja a minőséget, valamint ebből olvashatóak ki az egyes felhasználási célokra való alkalmasságok és a beépítési előírások. Az éghető anyagoktól tartandó minimális távolság is ebből a dokumentumból olvasható ki. Az általunk forgalmazott füstcsövek teljesítménynyilatkozata 30 cm távolságot ír elő az éghető anyagoktól. Fontos azonban, hogy ezt a távolságot zárt szerkezetekben történő átvezetéskor esetleg növelni kell, illetve más biztonsági előírások is szóba jöhetnek!

K: A kémény a fal túloldalán van. Hogyan kell átvezetni a füstcsövet a falon?
V: Nem éghető anyagból készült falazat esetén a legfontosabb kérdés, amire ügyelni kell, hogy a hőtágulásnak kitett füstcső tágulásának, mozgásának teret adjunk, a falat pedig megóvjuk a cső mozgásából adódó repedésektől. Érdemes tehát a csőnél nagyobb lyukat bontani a falba, melyet kétoldalt takaró rózsával takarhatunk, a falban a hézagot pedig rugalmas és tűzálló tömítőzsinórral, vagy kerámaiaszálas paplannal kitölthetjük. Éghető anyagú falazatot viszont körültekintően meg kell óvni a hőtől! Itt vagy erre a célra minősített falátvezető terméket használunk, vagy egyedi tervezéssel (minden előírás, körülmény és felelősség tudatában) tűzálló hőszigetelő anyagokat alkalmazunk.

K: Hogyan kell szakszerűen bekötni a füstcsövet kerámia kéménybe (például Schiedel kéménybe) úgy, hogy a bekötés jól zárjon, mégse repessze szét a kerámia csövet a hőtágulás?
V: Korábban, amíg nem léteztek kifejezetten az acél füstcsövek kerámia béléscsöves kéményekbe történő csatlakoztatására szolgáló kéménybekötő idomok, a füstcsövet a kémény kerámia csövének csatlakozó átmérőjénél egy mérettel kisebbre szűkítettük, majd az acélcső és a nyílás közti hézagot hőálló tömítőzsinórral több körben kitöltöttük. Ma már szerencsére léteznek kifejezetten erre a célra szolgáló kéménybekötő idomok. Ezek egyetlen alkatrésszel képesek megoldani a tömített csatlakozást az acélcső és a kerámia nyílás között úgy, hogy a hőtágulás nem tudja károsítani a kéményt. Mindezt még akkor is egyetlen alkatrésszel oldahatjuk meg, ha az acélcső és a kerámia csatlakozó átmérője eltérő - szükségtelenné téve a szűkítő és bővítő idomokat.

K: Mire való a falihüvely? Hogyan válasszam ki a méretét?
V: A falihüvelyt hagyományos, falazott kéményekbe kell befalazással rögzíteni. A későbbiekben ebbe könnyen csatlakoztatható az acél füstcső, így később a kémény falazat megbontása nélkül szétcsatlakoztatható a füstcső. A duplafalú falihüvely a hőtágulásból adódó mozgásokat is képes kezelni. A füstcső az azonos névleges átmérőjű falihüvelybe pontosan belemegy, legyen az szimpla- vagy duplafalú falihüvely. Például 150-es füstcsőhöz 150-es szimpla- vagy duplafalú falihüvelyt szükséges vásárolni. Kéménybekötő idom itt nem szükséges, közvetlenül az acél füstcsövet vagy könyököt kell csatlakoztatni. Az átmérő különbségeket sima füstcső szűkítő vagy füstcső bővítő idommal kell áthidalni, de a legcélszerűbb eleve a füstcsőnek megfelelő átmérőjű falihüvelyt választani.

K: Bővítő vagy szűkítő? Melyikre van szükségem?
V: A füstcső szűkítők és füstcső bővítők két eltérő átmérőjű fém füstcső egymáshoz csatlakoztatására szolgálnak. Ugyancsak hasznosak olyankor, amikor a tüzelőberendezés füstcső csonkjától eltérő átmérőjű csővel szeretnénk folytatni a füstgáz továbbítását. A bővítő és szűkítő fogalma, valamint a termék nevében szereplő átmérők a füst áramlási iránya szerint értelmezendők. A szűkítő esetén tehát a füst nagyobb átmérőjű csőből kisebb átmérő felé áramlik, a bővítő esetén pedig pont fordítva. Mivel a minden füstcső és idom tokozva van az egymásba csatlakoztathatóság miatt (a kémény felőli vége a szűkebb), ezért a szűkítő és a bővítő nem felcserélhető. Hogyha Ön fém füstcsövet szeretne - attól eltérő vagy vele megegyező átmérőjű - kerámia vagy fém kéménybe csatlakoztatni, úgy nézze meg a Kéménybekötő idom terméket, és válassza ki a szükséges átmérőket a termékleírás alapján.

K: A csövek és idomok kb. 5 cm hosszan egymásba csúsznak, ezért csak a nehéz kályha vagy kandalló elmozdításával tudnám bekötni azt a kéménybe. Erre sajnos nincs lehetőségem. 
V: Sebaj, erre nyújtanak megoldást az állítható füstcső könyökök, melyek azon túl, hogy állítható a szögük, még oldhatóak is minden állítási síknál. Így a tüzelőberendezéstől és a kéménytől érkező, már helyükre tolt füstcső szakaszok közé utólag is beilleszthetőek a bilincseik oldásával, majd újbóli rögzítésével.

K: A kályha és a kémény nincs pontosan egy tengelyben, de ahhoz túl kicsi az eltérés, hogy két egymás utáni könyök elférjen. Hogyan tudnám "kijátszani" ezt a kicsi eltérést?
V: Pontosan erre való az univerzálisan állítható könyök, mely 4 részből áll, három helyen forgatható, így akár kisebb elhúzások is megvalósíthatóak vele. Nagyon praktikus, egészen trükkös szituációkban is megoldható vele a kandalló kéménybe csatlakoztatása.

K: Nem kapható pontosan olyan hosszúságú cső, mint amire szükségem van. Méretre vághatom?
V: A füstcsöveknek a tüzelőberendezés felőli vége nagyobb, a kémény felőli vége kisebb átmérőjű (ez egyébként minden egyenes csőre, könyökre és egyéb idomra is érvényes). Így lehetséges azokat egymásba dugva építkezni a kályhától a kéményig. Ha szabni kell, akkor mindig a nagyobb átmérőjű részt kell vágni, hiszen a kisebb átmérő mindig csak 5 cm hosszú. Így továbbra is egymásba duhatóak maradnak a csövek. A vágás javítható a füstcsöveken eredetileg is alkalmazott Senotherm fekete hőálló spray-jel.

K: Vajon minden füstcső egyforma minőségű?
V: Nem, a kereskedelemben kapható füstcsövek minősége igencsak eltérő. Az olcsóbb füstcsöveket igénytelen hegesztések és szerelvények csúfíthatják, az alkalmazott festék fojtogató füsttel áraszthatja el a lakást, ráadásul idő előtt tönkre mehetnek, kilyukadhatnak. Összeillesztésük nehézkes lehet, vagy éppen ellenkezőleg, lötyögni fognak, bizonytalan lesz a csatlakozás. Ezzel szemben az általunk forgalmazott füstcsövek igényesek, az alkalmazott festék nemcsak szép, de már első begyújtáskor sem füstöl. A kiváló minőségű alapanyag és a nagy falvastagság miatt tartósak, az illesztéseik pedig pontosak, amiért már számtalan pozitív visszajelzést kaptunk. Érdemes a tüzelőberendezéstől a kéményig minőségi füstcső elemekből építkezni.

K: Bárki telepíthet fatüzelésű berendezést, bárki bekötheti a kéménybe?
V: A tűz nem játék, ezért javasoljuk, hogy forduljon szakemberhez. Kályhát, kandallót javasolt kályhással vagy kéményessel telepíttetni, fatüzelésű vagy vegyestüzelésű kazánt pedig épületgépész szakemberrel. Ebben a blogcikkben is csak az előírások kis részét érintettük. A szakember dolga, hogy ismerje és alkalmazza az adott szituációra érvényes összes előírást, így elkerülve a baleseteket.

K: Hol találom meg a füstcsövekre és kéményekre vonatkozó összes előírást?
V: Az előírásokhoz a következő néhány szabványt és jogszabályt kell átlapozni:

• MSZ 845:2012 – Égéstermék elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése
• MSZ EN 1443:2003 – Égéstermék-elvezető berendezések. Általános követelmények
• MSZ 13384-1, 2, 3 szabványsorozat – Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás